Bemutatkozás‎ > ‎Tudástár‎ > ‎

Ángikam


Dévanágarí betűkkel:

आङ्गिकं भुवनं यस्य वाचिकं सर्ववाङ्मयं ।

आहार्यं चन्द्रतारादि तं नुमः सात्त्विकं शिवम् ।।


Szanszkrit átírással:

āṅgikaṃ bhuvanaṃ yasya, vācikaṃ sarva vāṅmayam,

āhāryaṃ candra-tār’’-ādi, taṃ numaḥ sāttvikaṃ Śivam.


Magyaros átírással:

ángikam bhuvanam jaszja, vácsikam szarva vánmajam,

áhárjam csandra-tár’’-ádi, tam numah száttvikam Sivam.


Szavak jelentése:

ángika+m: a testtel, az angával kapcsolatos dolgok összefoglaló neve + semleges nemű alanyeset

bhuvana+m: világ + semleges nemű alanyeset

ja+szja: aki + birtokos eset

vácsika+m: a szóval, a vács-csal kapcsolatos dolgok összefoglaló neve + semleges nemű alanyeset

szarva: minden

vánmaya+m: nyelv, beszéd + semleges nemű alanyeset

áhárja+m: felszerelés, dísz, ékszer + semleges nemű alanyeset

csandra: hold

tárá: csillag (a versben a szóvégi -á összeolvadt a rákövetkező á-val, ezt jelzi a dupla aposztróf)

ádi: kezdet, felsorolás végén jelentése: satöbbi, az ilyen és ilyen dolgokhoz hasonló többi dolog

ta+m: az + hímnemű tárgyeset

numah: tisztel, többes szám második személy, azaz mi tiszteljük

száttvika+m: a szattvával, vagyis lényeggel, eszenciával, lélekkel kapcsolatos, azzal telített + hímnemű tárgyeset

Siva+m: Siva isten + hímnemű tárgyeset


A vers szó szerinti jelentése:

Akinek a teste a világ, [és akinek a] beszéde az összes nyelv,

[és akinek az] ékszerei a hold és a csillagok [stb.], azt a tisztaságos/szent Sivát tiszteljük.


Magyarázatok:

A vers azon kívül, hogy Sivának, a tánc, illetve a dráma urának dicsőítése, felsorolja az előadóművészet (abhinaja) négy alapösszetevőjét is: az ángika, vácsika, áhárja és száttvika abhinaját. 

Az ángika abhinaja az előadás testi vonatkozásait egyesíti, magában foglalja a kéz, láb, test, nyak, fej, szem, szemöldök, a kéz és az ujjak mozgásait. 

A vácsika abhinaja az előadás szóbeli részét jelenti: a versek recitálását, dalok éneklését és a színpadi szövegmondást, ezeknek különböző módjait, egyes karakterekre jellemző jellegzetességeit. 

Az áhárja abhinaja az előadás kellékeivel foglalkozik, azaz a kosztümökkel, sminkekkel és egyéb testfestésekkel, az előadás során használt kisebb-nagyobb tárgyakkal (a klasszikus szanszkrit dráma sokszor nem használt kellékeket, és jelenlétüket ekkor kifejező kézjelekkel, mozgással és stilizált pózokkal jelezték). 

A száttvika abhinaja az előadás „lényegével” foglalkozik, az érzések színpadi kifejezésével, illetve ezek testi kifejezésével (például félelem eljátszásakor nagyra tágult szemek, izzadtság, libabőrözés; öröm kifejezésekor kipirulás, gyorsabb légzés).

Siva ebben a versben mint a világmindenség, a kozmosz jelenik meg: teste maga a világ, ékszerei az égitestek, minden beszéd és nyelv az ő szavai, és ő a mindent átható és mozgató energia is, mindennek a lényege, szattvája is. Ezt a formáját Mahádévának vagy Mahésvarának is nevezik; mindkét elnevezés azt jelenti: ‘nagy isten’.

Comments