Szanszára

(2008, Nemzeti Táncszínház)

Az ind filozófiák szerint a lét örök körforgásában, a szanszárában a sorozatos újjászületések által nemesedik a lélek. A születéstől az elmúlásig az élet állomásai mind-mind feladatok, melyek teljesítése belépőjegy egy magasabb szintű feladat megkezdéséhez. A születés és elmúlás végtelen körforgása a lélek örökké tartó tanulási folyamata. A cél elérni azt, ami a végtelenen túl van...
A táncos is, mint az újjászülető lélek, elindul valahonnan, tanul, fejlődik, változik és tapasztal, hogy az út eredményeként visszakanyarodhasson oda, ahonnan elindult, és más szinten, megváltozva, reményei szerint nemesedve kezdhesse a következő kört.
E darab táncosok önvallomása az útkeresésről, a megtalálásról, és a megtaláltak újraértelmezéséről. Más-más úton, a balett, a néptánc, a sportok irányából gyerekként elindulva, az ifjúkor keresésein át az indiai táncban találtak egymásra, hogy az élet rendjét követve, megváltozva bár, de visszakanyarodhassanak a kezdetekhez.
A szanszára legszebb szimbóluma Siva tánca a Kailásza hegy tetején. Amíg Siva táncol, születnek, elmúlnak, és újra születnek a dolgok. Fennmarad a természet rendje, a lét körforgása, a fejlődés reménye.
A Szanszára indiai táncelőadás, de nem indiaiak előadása. Az idő, a tér, a műfaji határok korlátain átlépve vezet az európai kezdetektől Indiába, majd vissza Európába.
Az útról soha sem ugyanaz tér vissza, aki elindult.

Előadók: Bánás Eszter, Domak Nikoletta, Kovács Beáta, Kresmery Pap Réka, Kunvári Kriszta, Palics Katalin, Sándor Éva, Somi Panni, Somogyi Eszter, Zboray Antónia
Zene: klasszikus indiai és kortárs zene, montázs
Zenei szerkesztés, zeneszerzés: Fekete Kiss Sándor
A koreográfiát hagyományos darabok felhasználásával készítette: Somi Panni
Rendezte: Somi Panni


A Szanszára ismertetője a Nemzeti Táncszínház oldalán, sajtófotók.

A Szanszáráról készült filmek. Tekintse meg a Képgaléria legújabb albumát!

Comments