(2008, Nemzeti Táncszínház) A táncos is, mint az újjászülető lélek, elindul valahonnan, tanul, fejlődik, változik és tapasztal, hogy az út eredményeként visszakanyarodhasson oda, ahonnan elindult, és más szinten, megváltozva, reményei szerint nemesedve kezdhesse a következő kört. E darab táncosok önvallomása az útkeresésről, a megtalálásról, és a megtaláltak újraértelmezéséről. Más-más úton, a balett, a néptánc, a sportok irányából gyerekként elindulva, az ifjúkor keresésein át az indiai táncban találtak egymásra, hogy az élet rendjét követve, megváltozva bár, de visszakanyarodhassanak a kezdetekhez. A szanszára legszebb szimbóluma Siva tánca a Kailásza hegy tetején. Amíg Siva táncol, születnek, elmúlnak, és újra születnek a dolgok. Fennmarad a természet rendje, a lét körforgása, a fejlődés reménye. A Szanszára indiai táncelőadás, de nem indiaiak előadása. Az idő, a tér, a műfaji határok korlátain átlépve vezet az európai kezdetektől Indiába, majd vissza Európába. Az útról soha sem ugyanaz tér vissza, aki elindult. Előadók: Bánás Eszter, Domak Nikoletta, Kovács Beáta, Kresmery Pap Réka, Kunvári Kriszta, Palics Katalin, Sándor Éva, Somi Panni, Somogyi Eszter, Zboray Antónia Zene: klasszikus indiai és kortárs zene, montázs Zenei szerkesztés, zeneszerzés: Fekete Kiss Sándor A koreográfiát hagyományos darabok felhasználásával készítette: Somi Panni Rendezte: Somi Panni A Szanszára ismertetője a Nemzeti Táncszínház oldalán, sajtófotók. A Szanszáráról készült filmek. Tekintse meg a Képgaléria legújabb albumát! |
